9:. Lost - 2. rész

Tom álmosan sétált a hűtő elé. Lehajolt a kis jégszekrényhez, majd kinyitván ajtaját egy doboz tejet vett elő. Szomjasan a szájához emelte, majd egy nagyobb korty után ki is köpte, egyenesen a mázolatlan téglafalra.

- Bassza meg! – kiáltott fel, majd a mosogató tálba vágta a papírdobozt. Többször is kiöblögette a száját, hogy eltűnjön az a savanyú íz. Úgy döntött, hogy itt az ideje bevásárolni; már idejét sem tudja, mikor volt utoljára nagy bevásárláson. Mikor büntetlenül tehette kosarába a hatalmas doboz joghurtokat és zacskó chipseket, hisz megtehette, mert volt egy kis pénze. Josh most is odaadta a rabolt pénz Ő rá eső részét; ezeket eddig mindig félre tette, most mégis úgy érezte, hogy ki akar rúgni a hámból.

Délután hat óra körül érhetett vissza a raktárépületbe. Sietős léptekkel feltrappolt a poros, koszos beton lépcsőkön, majd kinyitván fém ajtaját benyitott szerény kis hajlékába. Lakása nem volt nagy, csupán csak három térből állt. Egy kis fürdőszobából - amihez saját WC is tartozott -, egy apró szobából benne egy ággyal és egy-két polccal a falon, illetve egy világos nappaliból, ami egyként étkezőként és konyhaként is funkcionált. Bár itt sem volt túl sok bútor esetleg kiegészítő, Tom mégis otthonossá tette az évek alatt. Néhány évvel ezelőtt az egyik sikátorból felhozott egy fémhordót, hogy azt tele fújva színes festékszórókkal a nappali egyik sarkába állítsa. Nem volt funkciója, egyszerűen csak jó volt ránézni, hogy a vöröses téglafal mellett más szín is van.

Tom 3 éve – 20 évesen –, került ebbe az épületbe. Nem igazán szeretett visszagondolni a múltjára, arra, mi is történt vele korábban, pontosabban a gyermekkorában. Jobban szerette volna meg nem történtté tenni azokat a dolgokat, amik ide juttatták Őt, ahol most van. Mert nem ön szántából van itt. Ki az, aki egy gettó negyedbe száműzné saját magát? Senki. Ő mégis itt kötött ki.

*

Egy szőke tincses férfi könnyedén és légiesen mozgott a kamerák előtt. Volt, hogy kihúzott vállaival keményen nézett a gép lencséjébe, de volt, hogy hátat fordítva elesetten pillantott vissza. Jó színész volt, talán ezért is volt olyan jó modell. Bármit kértek tőle, Ő el tudta játszani. Legyen szomorú és megtört; máskor életvidám és felhőtlen. Gumi arca volt, ezt mindenki tudta.

- Evian-t kérek, Timothy – hangosan elrikkantotta magát, majd egy újonnan szerződtetett srác jelent meg mellette. Kezébe nyújtotta a kért ásványvizet, mire Bill nagyot hörpintett kedvenc ásványvízéből.

- Timothy, sose felejtsd el, miket is szeretek. Az nálam jó pont, ha tudod, mik a kedvenceim és alkalomadtán meglepsz velünk, ha nem is számítok Rájuk.

-  Nem felejtem el.

Bill biccentett, majd a srác kezébe visszaadva a félig üres üveget ismét visszaállt a hófehér vászon elé. Levegő kifúj, tekintet elsötétül, arc megkeményedik.

Bill Trümper Németország egyik, ha nem a legsikeresebb férfi modellje. Fiatal kora ellenére már majd’ az egész világot bejárta, híre és tehetsége futótűzként terjedt a divat világában. Mindenki csak Őt akarta és Vele szeretett volna dolgozni. A pénz nagyúr! – gondolta mindenegyes alkalommal, ahogy aláfirkantotta a szerződéseket. Természetesen gyunyorosan gondolta, hisz mindene meg volt; nem kellett, hogy újabbnál újabb munkákat vállaljon el. Ahhoz Ő túlságosan is gazdag volt. Nagyon is gazdag.

*

- Haver, nagy voltál a múltkor – Josh épp egy jointot szívott, miközben fejét hátravetve Tom rozoga kanapéjára lassan kifújta a füstöt – Szeretem a belevaló embereket!

- A bandáért mindent, főnök.

Tom valóban a bandáért csinált mindent. Ezek az emberek még egyszer sem hagyták magára, sosem fordítottak neki hátat, és ami a legfontosabb, sosem árulták el. Az csak természetes volt Tom-nak, hogy viszonozza.

- Ismervén, hogy milyen fasza gyerek vagy, egy újabb munkával leplek meg – Josh egy másik társára kapta a tekintetét, majd lassan Rá kacsintott. Ők már tudták, miről is van szó.

- Állok elébe – szólt elszántan Tom, majd Ő is rágyújtott egy szálra. A nappalit a fű jellegzetes illata kezdte belengeni.

- Egy kis magán akcióról lenne szó.

- Egyedül csináljam? – máris érezte, hogy elönti Őt az ideg. Eddig még mindig volt segítője.

- Kuss, mindjárt elmondom – förmedt rá Josh és elnyomta a majd’ csonkig égett szálat. – Tudod, hogy Manhattan-ben mennyi pénzes fószer járkál fel s alá, unalmukban és jólétükben már a faszukat sincs kedvük kiverni. Csak téblábolnak, mit is csináljanak a fene nagy királyságukkal.

- És hogy jövök Én a képbe?

- Úgy bro’, hogy azt a temérdek lóvét Te fogod megcsapolni. Nem pénzt fogsz rabolni, valami újra, frissre vágyom, így úgy gondoltam, mi lenne, ha túszul ejtenél valakit?

Josh önelégültem húzta el a sötét, húsos ajkait. Tom szemei hatalmasra kerekedve fogadták a hallottakat; még hogy Ő embert raboljon? Az teljességgel kizárt. Autót bármikor feltör, boltot is kifoszt, de hogy embert raboljon? Az valahogy sehogy sem passzol a profiljába.

- Ez csak valami vicc, ugye?

- Szoktam Én viccelni, Tommy-K?

Tom csak megrázta a fejét, és hagyta, hogy Josh  folytassa.

- Most Manhattan-ben leledzik egy fiatal kis faszszopó. 23 éves, modell, semmire kellő. Ő lesz a Te célpontod.

- És mit gondoltál, hogy rabolom el? Belopózok a színfalak mögé, és huss, már ki is kapom őt a márkás gönceiből, vagy mi?

- Mindent kigondoltam, nyugi – idegesítően nyugodt természete felbosszantotta az amúgy békés Tom-ot. – Meg van a napirendje a pasinak, azt ne kérdezd honnan, elég annyit tudnod, hogy jó kezekből – kacsintott, majd folytatta. – Holnap este nyolcra vacsorára hivatalos a Katsu-ya-ba, tíz órakor egy club megnyitóján vesz részt, majd azután a szállodájába tér vissza.

- Mikor kellene lecsapnom Rá?

- Természetesen mikor már a szállodába tart.

- Remélem, nem hiszed, hogy nincsenek testőrei! Pont egy olyan finom fiúnak ne lenne?

- És ha van, akkor mi van? – horkant fel bosszúsan a fekete bőrű – Azért van az a szar a nyakadon, hogy gondolkozz vele. Addig még van egy napod; a terv, hogy is leped meg az a Te döntésed.

- Akkor legalább csak annyit mondj, hova vigyem azt a szerencsétlent? – Tom talán már kezdte felfogni, hogy főnöke mindent komolyan gondol.

- Ide, hova máshova?

- Ez csak egy átcseszés, ugye? Mit keresne itt egy modell? És miért Én pesztráljam?

- Hogy miért? – Josh felugrott a helyéről, majd Tom előtt teremve megragadta kissé kopottas szürke pólóját. – Mert Én azt mondom! Értve vagyok?

- Kibaszottul értve vagy. – morogta bajsza alatt, mire főnöke engedett a szorításból.

- Sok sikert, öcsi! És ne feledd, a Mi kis csillagunknak egy haja szála sem görbülhet meg.

- Hogy hívják?

- Bill Fucking Trümper!