7 Tage / 7 Days - 16 - Don't stop... 17 - How will I know?...

16.

SZERDA ÉJSZAKA

Lehúzott magához, hogy megcsókoljon először finoman, majd sürgetőbben. Ahogy csípőjét keményen az enyémhez dörgölte levegőért kaptam; mohósága ellenállhatatlan volt. Lenyúltam a kezeiért, és a feje fölé hajtottam leszorítva azokat, miközben a vállát harapdáltam. Mikor elengedtem, még kifeszítve tartotta maga fölött őket ezzel is megnyújtva a testét, ahogy csókolgatni kezdtem, s lefelé haladva kigomboltam az ingjét. Lassan meztelen lett alattam. Ledobtam magamról a megmaradó ruhadarabjaim és lovagló ülésben könnyedén a keménységére csúsztam.

„Mit csinálsz?”

Elmosolyodtam. „Ne legyél annyira türelmetlen.”

Megemelkedtem és leereszkedtem, majd magam mögé nyúltam és könnyedén megcirógattam a golyóit. A hátát ívben megfeszítette ezzel is mélyebbre nyomulva bennem. Még egy kis ideig kiélveztük a ’kemény farok-meleg punciban’ való érzést, miközben kezei fel-le simogatták a combjaim, ahogy lassan együtt mozogtunk. Végül előre hajoltam mellkasának nyomva melleim ezzel is elérve, hogy érezze a kemény mellbimbóimat. Kicsúsztatva magamból végigcsókoltam a torkát át a füléig az orcáján keresztül.

„Fordulj meg.”

Ahogy kértem, gyorsan meg is fordult. Mellé feküdve körmeimmel körbe rajzoltam a nyakán lévő tetoválás kontúrját. Éreztem, hogy érintésemre megremegett. Folytattam, majd körmömet végigfuttattam a gerincén és gyengéden a feneke között. Halkan felsóhajtott, ahogy tovább folytattam a belső combjain. A visszafelé vezető úton erősebben nyomtam az ujjaim, majd megálltam a gerince alján. Tenyeremet a hátán lévő mélyedésbe fektettem.

Beleleheltem a fülébe. „Bill.”

„Hmmm.”

„Akarod Te ezt?”

Azzal válaszolt, hogy kissé megemelte a fenekét.

Nagyon pici síkosítót csepegtettem a hátára, így az végigfolyt a feneke között, amit követtem lefelé az ujjammal is. Egy nyögés szaladt ki az ajkain, ahogy körkörösen hozzányomtam az ujjam, majd finoman a bejárathoz tettem. Miközben Ő még mindig csendben volt, egy pillanatig hezitáltam.

„Bill?”

„Ne hagyd abba.”

Ez volt az a válasz, amire szükségem volt.

Feltérdelve a másik kezemmel széthúztam a fenekét és gyengéden a szűk segglyukába nyomtam az ujjam. Újra mélyen felnyögött, majd izmai összeszűkültek. Egy pillanatra bent tartottam az ujjam, majd ahogy éreztem, ellazult újra ki-be kezdtem mozgatni először csak lassan, majd kicsit mélyebbre. Feltérdelt, arcát a kanapé díszpárnájába nyomta, majd farkáért nyúlt és simogatni kezdte magát, miközben ujjaztam.

Engedte, hagy menjek mélyebbre, miközben sóhajai nyögésekké változtak, alkalomadtán pedig kiáltásokká.

„Oh Istenem, kérlek… Ne hagyd abba!”

Az ujjamat a nyelvemmel helyettesítettem.

Ellenállt, ahogy széjjelebb húztam a fenekét, és nyelvem hegyével a lyukán kezdtem el körözni, majd benyomtam és kihúztam azt ezzel is izgatva a szűk kis gyűrűt. Keze mozgása enyhülni kezdett a farkán. A hüvelykujjamat ismét belé nyomtam. Felkiáltott, de minden alkalommal, ahogy abba hagytam, azt mondta: ne. A csúcs felé üldözve Őt váltakozva használtam az ujjam és a nyelvem.

Egy mélyről jövő nyögéssel elérte Őt az orgazmus, majd feltolta a fenekét, hogy mélyebbre tudjam nyomni az ujjam, miközben élvezett.

„Oh, Istenem” – erősen lélegezve az arcára zuhant; a teste megemelkedett és visszahullott, ahogy próbálta összeszedni magát.

„Oh, Istenem” – megfordult és megemelte a karjait, ezzel is eltakarva az arcát.

Megmozdítottam őket, így meg tudtam csókolni.

„Ne.”

„Mi?”

„Ne. Csak ne.”

Arccal a kanapé felé az oldalára fordult.

„Bill” – finoman megérintettem a vállát.

Lerázott magáról.

„Bill, mi…?”

Csak motyogott. „Hagyj magamra.”

17.

                                 Stone Sour - Through Glass

 How do you feel, that is the question, but I forget you don't expect an easy answer

SZERDA ÉJSZAKA

Egy zuhanyzás után bemásztam az ágyba, párnák tömkelegével megtámasztottam magam, majd halkan bekapcsoltam a TV-t.

Bill még mindig összegömbölyödve volt a kanapén elfordulva tőlem, szuszogása elárulta, hogy ébren van.

Kissé érzéketlenül kuncogni kezdtem a gúnyos komédián, amit mutattak.

Szipogott egy kicsit. Felé pillantottam.

Szándékosan nem felém nézve felállt és a fürdőszobába ment hangosan magára zárva az ajtót.

Hallottam, hogy megengedte a vizet. Feljebb vettem a hangerőt.

Mikor végre kijött, a szemei pirosak voltak.

Csendesen megemelte a takarókat és bebújt mellém az ágyba.

„Akarsz egy italt?”

Bólintott.

Gondosan válogatni kezdtem a sorba rendezett kicsi üvegek közül, amelyek az éjjeli szekrényekre voltak helyezve. A legutóbbi órámat ezek lassú rendezgetésével töltöttem.

„Tessék.” – tiszta brandyt nyújtottam át Neki.

Egy húzásra megitta, mire az arca elfintorodott.

A TV-t néztük.

Egy kis idő után kicsit közelebb csúszott.

Egy újabb film következett.

A film nagyon rossz volt.

Végül hozzám bújt és a vállamon pihentette a fejét.

Megcirógattam a haját, mire nyakamba fúrta a fejét körém fonva a karját és szorosan magához ölelve.

Kibújtam az öleléséből.

„Figyelj Rám!”

Elnézett Rólam és megrázta a fejét.

„Hallgass meg! Csak azért, mert szeretetted azt, ami csináltunk még nem jelent semmit sem.”

Kétkedve megrándult a szája.

„Erősen ajánlott Neked, hogy keress egy hetero pasit, aki privátba nem vallaná be, mennyire is szereti, ha egy hüvelykujj van a seggében.”

Gyengén felnevettem. „Komolyan?”

„Komolyan.”

Újra komoly lett. „De, Én…”

„Az se jelentene semmit sem, ha tegyük fel, egy fasz lenne az.” Nyugtalanul összeráncoltam a szemöldököm. „Bill, élvezted, nem? Még ha…”

Gyorsan közbe vágott. „Igen!” Elpirult és lenézett. „Istenem, igen. Ahogy, Te… igen.”

„Oké, jó.” Megfogtam a kezét és megcirógattam, mire visszacirógatott és elmosolyodott. „Nézd, nem kell pánikba esned amiatt, mert szeretsz egy kis popsi mókát. Én szeretem a fenék játékot.

Elgondolkodott. „Te is, ugye?”

Elmosolyodtam. „Hébe, hóba.”

--

„Beszélhetek Neked a lányokról?”

„Figyelj kölyök, nem érdekel, hogy mennyire csinosak, nem fogok egy hármasban benne lenni.”

Megrázta a fejét. „Tudod, néha igazán szeretném, ha nem viccelődnél.”

„Sajnálom.” Ajkaimhoz emeltem a kezét és gyengéden megcsókoltam. „Sajnálom. Tudod, hogy mindent elmondhatsz Nekem.”

„Ez csak… úgy érzem, hogy problémám van a…  a lányokkal.”

Felvontam a szemöldököm. „Ezt nehezen hiszem el. Tudván, amit tudok, meg minden.”

„Nem, nem úgy. Lányokat találni.”

„Bill, ha most kinyitnád azt a szekrényt, egy biztos kiesne onnan és könyörögne, hogy dugd meg.”

Bill unottan nézett.

„Bocsánat.” Mentegetőztem újra. „De nincs hiányod belőlük!”

„Nem akarom Őket.”

„Ezzel semmit se mondasz.”

„Nehéz, hogy találkozzunk… nem tudom… ’normális’ lányokkal. Annyi fan van. A rajongók mindent jelentenek Nekem. Szeretem Őket. Akarnak engem… de Ők… nem…”

„Nők?”

„E miatt szeretlek téged?”

„Őszintén Bill, komolyan nem tudom, hogy miért szeretsz Engem.”

Egy percig csendben ültem, miközben azon gondolkoztam, vajon mit akar mondani. „Szerintem az nem segít rajtad, hogy rengeteg lány úgy öltözik, mint Te, vagy megpróbál úgy kinézni, mint Te.”

Helyeselve bólintott. „Olyan, mintha magamat dugnám.”

„Ha úgy néznék ki, mint Te, Én dugnám magamat!” Nevetve felhorkantam, mire Ő sem tudott mi csinálni, mint hogy felnevetett egy kicsit.

„Szóval, mit szólsz ahhoz, ami történt? Ahhoz, ahogy reagáltam… utána…” Zavart lett.

„Úgy gondolom, hogy ha a lányokat ösztönösen a szerelem és a rajongás elvont fogalmával kapcsolod össze és ez kikészít, akkor talán könnyű azt hinni, hogy kételyeid vannak a szexualitásoddal kapcsolatban.”

„Err… micsoda?”

„A lányok annyira szeretnek Téged, hogy maga a tudat, hogy nem akarsz Velük lefeküdni, talán azt jelentheti, hogy a fiúkat szereted helyettük.”

„De nem.”

„De Te tényleg nem.”

„Nagyon bölcs vagy.”

„Bölcs? Ez a fedőneve az öregnek?”

„Igen… nem.” A szájára csapta a kezét. „Oops! Sajnálom!” Tette fel a kezét, ahogy megcsaptam egy párnával.

Kikapcsoltam a TV-t és felé fordultam.

„Fogsz találni valakit.”

Egy kicsit szomorúan, de elmosolyodott.  „Már találtam valakit.”

Könnyedén felnevettem. „Tudod, hogy értettem.”

„Nem igazán.” Vonta meg a vállát még mindig komolyan. „Ha találok valakit, hogyan fogom tudni?”

Végigfuttattam a kezem a testén.

Megállította, hogy tovább folytassam. „Hogyan fogom valaha is tudni?”

„Mit tudni?”

„Honnan fogom tudni, hogy egy lány… egy nő… az igazi Bill-t akarja vagy ’Bill-t a Tokio Hotel-ből?”

„Ha igaz, akkor tudni fogod.”